Sivatagi rózsa - Különleges növények - VIRÁGSZERETŐK MAGAZINJA magazin - Hotdog.hu

Sivatagi rózsa - Különleges növények - VIRÁGSZERETŐK MAGAZINJA magazin - Hotdog.hu: "Sivatagi rózsa
Adenium obesum
 
Az Adenium obesum vagy más néven Sivatagi Rózsa szubtrópusi növény, őshazája Afrika és az Arab-félsziget.
 
E pompás, pozsgás trópusi növénycsodát az egykori brit gyarmatról, Adenről nevezték el. Eredetileg Afrika a hazája, de ma már az egész melegégövi világban elterjedt, így többek között a Thaiföldi király nyaralójának fő ékessége."



'via Blog this'

Bíbor Celózia (Celosia argentea 'Caracas') gondozása, szaporítása (Bíbor Kakastaréj)

Bíbor Celózia (Celosia argentea 'Caracas') gondozása, szaporítása (Bíbor Kakastaréj):



"Bíbor Celózia
(Celosia argentea 'Caracas')

Napos balkonok vagy kertrészek karakteres virágú dísznövénye, mely a sötét magentán át a bíborliláig hozza csúcsos végű virágfürtjeit. A növény fénylő virágai, melyek a felfelé törő, erős hajtások csúcsán nyílnak kissé merev és rusztikus hatásúak, s egész nyáron át folyamatosan virágoznak. Levelei általában hosszúkás lándzsásak és sötétzöld, illetve bíboros árnyalatúak. Ez a mutatós egynyári növény vágott virágként is használható. Magassága kb. 25-40 cm. Több tő összeültetésével kompakt kompozíciót hozhatunk létre, különösen kerek kaspóban vagy konténerben."

100 % GYÜMÖLCS befőtt cukor és tartósítószer nélkül - Boszorkánykonyha

100 % GYÜMÖLCS befőtt cukor és tartósítószer nélkül - Boszorkánykonyha: "Nem csalás, nem ámítás, befőtt, ami 100 % gyümölcs! Semmi cukor, semmit tartósítószer, semmi víz, semmi kavargatás. Igazi, teljes gyümölcsíz, nincs kiázott aroma, cukros lé, nagyon finom! Ezt a módszert Dulminánál találtam, köszönet érte!"

Hogy kerül a kukac a cseresznyébe?

Link: 

Senki sem szereti a kukacos cseresznyét, meggyet. De hogy kerül bele a kukac a gyümölcsbe? Most megtudhatod!

 A bűnös neve: cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi)

Ez a kis légy a cseresznyét és a meggyet is szívesen fogyasztja. A veszélyt a nőstény cseresznyelégy jelenti, aki tojócsöve segítségével a cseresznyehéj alá helyezi petéit.

Egy cseresznyelégy minden szem gyümölcsbe csak egyetlen egy petét rak.

Egy fán rengeteg szem cseresznye van, honnan tudja a légy, hogy abba az egybe rakott-e már petét? Hát, elég ravasz állat, az biztos. Minden szemet, amibe már petét rakott, egy bizonyos illatanyaggal jelöl meg. Így ha legközelebb rárepül, akkor tudja, hogy ott már járt egyszer. Már egy légy is óriási kárt tud okozni a fán, hát még több!

És mi történik azután, hogy a pete bekerült a gyümölcsbe? Pár nap múlva kifejlődik belőle a nyű, ami a jóízű cseresznyét lakmározza maga körül. Ha látsz egy szem cseresznyét, ami kicsit puha, barnás színű és egy apró lyuk van rajta, abban már biztosan  falatozik egy nyű (tehát nem kukac). Ha egy másik lyukat is látsz rajta, ami nagyobb, akkor abban is biztos lehetsz, hogy már elhagyta a cseresznyét. Ha ugyanis jóllakott, akkor kifúrja magát a gyümölcsből és a földre esik. Ott bebábozódik és áttelel. A következő év májusa körül a bábból kifejlődnek a cseresznyelegyek, amelyek ismét rárepülnek a fára és minden kezdődik elölről.

A cseresznyelégy nem csak azért veszélyes kártevő, mert megeszi az általunk is kívánt gyümölcsöt. A lyukas cseresznyeszem kiváló táptalaja a moníliás gombabetegségnek, ami ilyenkor másodlagosan károsíthatja a cseresznye- és meggyfákat.

Hogyan védekezzünk ellene? A cseresznyelegyek ellen vessük be a feromoncsapdákat. Ezek sárga színű, ragadós lapok, amelyeket a faágakra kell erősíteni. Magukhoz vonzzák a legyeket, amelyek beleragadnak a csapdába. A lapokat a cseresznye sárgulása előtt kell kitenni a fákra. A lombkorona magasságának minden méterére jusson 1-2 db csapda, még a fa tetejére is! Ez a mi kertünkben szinte kivitelezhetetlen, mert a cseresznyefánk óriásira nőtt. A rajzás befejeztével a csapdákat le kell szedni és megsemmisíteni. Ezek a csapdák jelentősen gyérítik a cseresznyelégy előfordulását.

A csapdákat az alábbi oldalon meg is rendelhetitek: http://www.biokiskert.hu/yis/index.php

(A csapdák teljes védelmet nem nyújtanak, ezért érdemes a rajzáskor e kártevő ellen még permetezni is ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerekkel.)